Gyermekvédelmi gyámok

A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű ellátásának megvalósulását.

Ennek érdekében a gondozás, nevelés körében:

• •részt vesz a gyámhivatal által tartott elhelyezési tárgyalásokon;
• •együttműködik a gyermek ellátását biztosító nevelőszülővel, gyermekotthonnal;
• •részt vesz a gyermek elhelyezési tervének, az egyéni elhelyezési tervének és az egyéni gondozási-nevelési tervének elkészítésében;
• •szükség szerint, de legalább félévente jelentést készít a gyámhatóságnak a gyermek helyzetéről;
• •a gyermek életkorának megfelelően a gyermekkel személyes és közvetlen kapcsolatot tart a Gyvt. előírásainak megfelelően;
• •kapcsolatot tart a szülőkkel, és figyelemmel kíséri, szükség esetén elősegíti a gyámhivatal határozatában előírt kapcsolattartás megvalósulását;
• •kapcsolatot tart a gyermek oktatását biztosító nevelési-oktatási intézményekkel, figyelemmel kíséri a gyermek iskolai előmenetelét, magatartását;
• •együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal a gyermek vér szerinti családja helyzetének megismerése érdekében;
• •a gyermek gondozási helyről történő engedély nélküli távozása esetén együttműködik a gondozási hely képviselőjével és megteszi a gyermek felkutatásához szükséges intézkedéseket;
• •javaslatot tesz a gyámhivatalnak a nevelőszülőnek az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként történő kirendelésére, vagy felmentésére;
• •intézkedik a gondozási hely azonnali megváltoztatásáról, ha gyermek érdekét a gondozási helye súlyosan veszélyezteti és ezen intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja a gyámhivatalt és a Szakszolgálatot;
• •bírósági eljárást kezdeményez a gyámhivatalnál a gyermek gondnokság alá helyezése, a szülők szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt;

a törvényes képviselet körében:

• gondoskodik a gyermek személyes iratainak rendelkezésre állásáról és érvényességéről;
• lehetővé teszi, hogy a gyermek az egészégi állapotának megfelelő egészségügyi ellátásokhoz hozzájusson;
• kiemelt figyelmet fordít a vérszerinti családjába vissza nem helyezhető gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítására;
• képviseli a gyermeket hatósági és bírósági ügyeiben;
• összeférhetetlenség, akadályoztatás esetén, továbbá különleges szakértelmet igénylő ügyben kezdeményezi a gyámhivatalnál eseti/vagyonkezelő gyám kirendelését;

vagyonkezelés körében:

• a vagyont –a gyámhivatal leltár alapján történt átadása után– a rendes vagyonkezelés szabályai szerint kezeli;
• évente „rendes”, szükség szerint eseti, a vagyonkezelői jog megszűnésekor végszámadást nyújt be a vagyonkezelésre jogosultnak, vagy a gyámhivatalnak;
• Az eseti gyám:
• ellátja a gyámhivatal határozatában megjelölt feladatokat:

büntetőeljárásban: képviseli a gyermeket a büntetőeljárás megindulásától, annak jogerős befejezéséig és ezen belül:

• segíti az általa képviselt gyermeket a büntetőeljárás céljának, szabályainak megismerésében;
• részt vesz a nyomozóhatóság által elrendelt kihallgatásokon segítve a nyomozás eredményes lezárását;
• részt vesz a bíróság által elrendelt tárgyalásokon;
• segíti a gyermeket a nyomozóhatóság és a bíróság által hozott döntés megértésében és számára legmegfelelőbb döntés meghozatalában a jogorvoslatról;
• szükség szerint intézkedik a jogorvoslati kérelem elkészítéséről és benyújtásáról;
• tevékenységéről félévenként, illetőleg, ha a kirendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszűnt, ezt követően 8 napon belül köteles a gyámhatóságnak jelentését benyújtani.

polgári peres eljárásban:

• elkészíti az általa képviselt gyermek családi jogállásának rendezése, a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése, valamint a szülői felügyeleti jog megszüntetése, illetve visszaállítása iránti per megindításához szükséges keresetlevelet
• beszerzi a gyermek családi jogállásának rendezése, a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése, valamint a szülői felügyeleti jog megszüntetése, illetve visszaállítása iránti per megindításához szükséges gyámhatósági hozzájárulást;
• részt vesz a bíróság által kitűzött tárgyalásokon;
• segíti az általa képviselt gyermeket a polgári peres eljárás céljának, szabályainak megismerésében;
• segíti a gyermeket a bíróság által hozott döntés megértésében és számára legmegfelelőbb döntés meghozatalában a jogorvoslatról.
• szükség szerint intézkedik a jogorvoslati kérelem elkészítéséről és benyújtásáról.
• Tevékenységéről félévenként, illetőleg, ha a kirendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszűnt, ezt követően 8 napon belül köteles a gyámhatóságnak jelentését benyújtani.

A vagyonkezelő gyám:

• ellátja a gyámhivatal határozatában megjelölt vagyonnal kapcsolatos különleges szakértelmet igénylő feladatokat:
• ingatlanvagyon esetén elsősorban arról gondoskodik, hogy az ingatlan vagy annak értéke megmaradjon a gyermek számára;
• lehetőség szerint bérbeadással gondoskodik az ingatlan fenntartásához szükséges költségek rendelkezésre állásáról;
• szükség szerint polgári pert indít annak érdekében, hogy az általa képviselt gyermek legjobb érdekei érvényesüljenek közös tulajdon esetén is;
• ingóságok esetén gondoskodik a gyámhivatal által meghatározott őrzési módról;
• eleget tesz a gyámhatóság határozatában előírt számadási kötelezettségének.
• Helyettes gyermekvédelmi gyámi feladatokat lát el.

A gyermekvédelmi közvetítő közvetítői szolgáltatást nyújt gyámhatósági eljárásban, az illetékes Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Gyámügyi Osztályának kezdeményezésére:

• kapcsolattartás rendezésével,
• a kapcsolattartás végrehajtásával és
• a szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos esetekben.

Közvetítői tevékenység

A támogatott közvetítői eljárás és a kötelező támogatott közvetítői eljárás során a felek lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat közvetítője nyújt közvetítői szolgáltatást. A közvetítői eljárásban a közvetítő a gyermek érdekének megfelelően működik közre a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

Az eljárás folyamata:

Az illetékes Gyámügyi Osztály határozattal kéri fel a szakszolgálatot a közvetítői eljárás lebonyolítására. A kiskorú gyermek bevonható saját kérésére, a felek kérésére, a gyámhivatal javaslatára.

A közvetítő szakember a felkérést csak összeférhetetlen esetén utasíthatja el. Időpont egyeztetési feladatai: 15 napon belül írásban kitűzi az első mediációs megbeszélés időpontját és helyszínét, melyről a feleket írásban is értesíti. .

8 napon belül írásban tájékoztatja a gyámhivatalt a felkérés, kirendelés elfogadásáról. A közvetítői folyamat – 2 hónap alatt a megbeszélések, tárgyalások csak indokolt esetben haladhatják meg a 3 alkalmat. A közvetítő indokolt esetben azonnali jelzéssel él, ha úgy ítéli meg. hogy a gyermeket veszélyeztetik. 2 hónapon belül jelzi a gyámhivatalnak, ha megállapodás, ill. részmegállapodás létrejön, ill. nincs megállapodás, vagy a folyamat elindult, de még nem zárult le. A megállapodást és a felek kérelmét 8 napon belül megküldi a gyámhivatalnak.